The Hungarian October Party against the Round Table Talks: Comparison with the contemporary critics of the Polish transition

Authors

DOI:

https://doi.org/10.31261/spus.13039

Keywords:

Hungarian October Party, Round Table Talks, György Krassó, regime change, Polish opposition

Abstract

The Round Table Talks in Hungary and Poland were widely criticized by opposition forces not participating in the negotiations. One of them was the Hungarian October Party, which considered this form of transformation to have been flawed and against the interests of society. The formation, which also had Polish connections and was led by György Krassó, became known primarily through its street happenings. Its criticisms of the participants in the Round Table Talks bear a strong resemblance to the opinion of the so-called non-constructive Polish opposition forces.

References

Bartha, E. (2010). Átmenet, átalakulás vagy „posztszocializmus”? Elméleti viták a kelet-európai rendszerváltásról. In T. Krausz, M. MÍtrovits, Cs. Zahorán (Eds.), Rendszerváltás és történelem. Tanulmányok a kelet-európai átalakulásról (pp. 23–45). Budapest: L’Harmattan – ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék.

Bihari, M. (1992). Divergáló pártrendszer és polarizált pártpluralizmus. In M. Bihari (Ed.), A többpártrendszer kialakulása Magyarországon. 1985–1981 (pp. 302–317). Budapest: Kossuth.

Błażejowska, J. (2019). Partnerzy z Solidarności mieli być „ubabrani”. Jan Olszewski o strategii komunistów dojścia do ugody. Biuletyn IPN, 19(4), 3–12.

Bozóki, A. (1991). Statárium és happening. Interjú Krassó Györggyel. In M. Hafner & Z. Zsille (Eds.), Maradj velünk! Krassó György írásai (pp. 343–383). Budapest: MagánZárka Kiadó.

Bozóki, A. (Ed.). (1999). A rendszerváltás forgatókönyve: kerekasztal-tárgyalások 1989-ben. Dokumentumok. Budapest: Magvető – Új Mandátum.

Bozóki, A. (2012). Szemérmes alkotmányozás. Rendszerváltás és jogállami forradalom 1989-ben. In A. Jakab & A. Körösényi (Eds.), Alkotmányozás Magyarországon és máshol. Politikatudományi és alkotmányjogi egközelítések (pp. 202–239). Budapest: MTA TK PTI – Új Mandátum.

Csizmadia, E. (1992). Utak a pártosodáshoz. Az MDF és az SZDSZ megszerveződése. In M. Bihari (Ed.), A többpártrendszer kialakulása Magyarországon. 1985–1981 (pp. 7–39). Budapest: Kossuth.

Dudek, A. (2004). Pierwsze lata III Rzeczypospolitej. 1989–2001. Kraków: Arkana Historii.

Éber, M. Á., Gagyi, Á., Gerőcs, T., Jelinek, Cs., & Pinkasz, A. (2014). 1989: Szempontok a rendszerváltás globális politikai gazdaságtanához. Fordulat, 8(1), 10–63.

Hafner, M., & Zsille, Z. (Ed.). (1991). Maradj velünk! Krassó György írásai. Budapest: MagánZárka Kiadó.

Kinda, G. (2017). A Nádor-utca akció. Betekintő, 11(3), 1–21.

Krausz, T. (2010). Előszó helyett – A rendszerváltás mint rendszerlegitimáció? In T Krausz, M. Mitrovits, and Cs. Zahorán (Ed.), Rendszerváltás és történelem. Tanulmányok a kelet-európai átalakulásról (pp. 9–22). Budapest: L’Harmattan – ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék.

Ligarski, S. (2019). Wolni i solidarni. Solidarność Walcząca a wybory w 1989 roku. Biuletyn IPN, 19(4), 91–97.

Łatka, R. (2020). Osoba numer 2 w polskim Kościele. Kardynał Franciszek Macharski wobec rzeczywistości politycznej w ostatniej dekadzie PRL (1979–1989). In R. Łatka (Ed.), Biskupi w rzeczywistości politycznej Polski „ludowej” (pp. 303–334). Warszawa: Wydawnictwo Neriton.

Marschal, A. (2020). 1989. március 11-12. A Magyar Demokrata Fórum I. Országos Gyűlése. In B. Házi, R. Jónás, Z. Nagymihály, V. Rapali, & P. Strausz (Eds.), A rendszerváltás mérföldkövei (pp. 112–115). Budapest: Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum.

Melia, T. O. (1994). Magyarország. 1990. március 25. In E. C. Bjornlund &L. Garber (Eds.), A demokrácia új határvidékei. Választások Közép-Kelet-Európában, 1990 (pp. 53–81). Budapest: Századvég

Mitrovits, M. (2020). Tiltott kapcsolat. A magyar-lengyel ellenzéki együttműködés 1976–1989. Budapest: Jaffa Kiadó

Modzelewski, K. (2014). Jaruzelski utat tört Balcerowicz előtt. Eszmélet, 26(2), 154–162.

Offe, C. (1996). Varieties of Transition: The East European and East German Experience. Cambridge: Polity Press

Opulski, R. (2019). Gracze, szulerzy i wiatr zmian. O negocjacjach przy „okrągłym stole”. Biuletyn IPN, 19(4), 43–50.

Pietrzyk-Dąbrowska, E. (2019). Krakowscy buntownicy. Biuletyn IPN, 19(4), 25–32.

Przeperski, M. (2019). A hadiállapot hosszú árnyéka. 1989-ben miért nem történ vérontás Lengyelországban? Múltunk, 64(3), 97–122.Radice, H. (1998). A feltámadt kapitalizmus: Kelet-Közép-Európa a „globalizáció” fényében. In T. Krausz (Ed.), Rendszerváltás és társadalomkritika (pp. 194–209). Budapest: Napvilág.

Ripp, Z. (2006). Rendszerváltás Magyarországon 1987–1990. Budapest: Napvilág.

Tálas, P. (1993). Rendszerváltás és többpártrendszer Lengyelországban I. Társadalmi Szemle, 48(5) 50–64.

Terlecki, R. (2010). „Solidarność”. Dekada nadzei 1980–1989. Warszawa: IPN

Tischler, J. (1999). Lengyelország – 1989. Beszélő, 4(10), 140–147.

Tütő, L. (2019). Társadalomfilozófiai alternatívák a magyarországi rendszerátalakításban II. Összebékíthető-e a társadalmi önkormányzás a pártokkal? A háromoldalú kerekasztal egy tanulságáról. Eszmélet, 31(3), 66–99.

Vetter, R. (2013). Jak Lech Wałęsa przechytrzył komunistów. Warszawa: Wydawnictwo W.A.B. – Grupa Wydawnicza Foksal.

Vida, I. (Ed.) (2011). Magyarországi politikai pártok lexikona 1846–2010. Budapest: Gondolat.

Walicki, A. (1996). Totalitarianism and Detotalitarization: The Case of Poland. The Review of Politics, 58(3), 505–529.

Zimmerman, S. (1998). Az utolérő fejlődés a társadalomkritikai gondolkodásban. Egy feltáratlan viszony történetéről és jelenéről. In T. Krausz (Ed.), Rendszerváltás és társadalomkritika (pp. 40–69). Budapest: Napvilág

Downloads

Published

2022-06-30

How to Cite

Balázs, I. M. (2022). The Hungarian October Party against the Round Table Talks: Comparison with the contemporary critics of the Polish transition. Studia Politicae Universitatis Silesiensis, 34, 67–82. https://doi.org/10.31261/spus.13039